"En akkor megertettem, mi is a szeretet. Nem tolakszik, csak jelen van. Nem ad tanacsot, nem var el tolem semmit, barmikor kimehetek, nem parancsol, nem kenyszerit. Csak egy olyan helyzetben, amiben lehetosegem van tullepni megszokott hataraimon, akkor ateli mindazt a kellemetlenseget, amit en, de kozben sajat peldajaval, szavaival batorit.


Ugy gondolom, ez a szeretet. Hagyni, hogy a masik ember jarja a sajat utjat, sajat lehetosegei szerint, de ott lenni mellette azzal a biztos sugarzassal, hogy itt vagyok, en is atelem, amit te, nem surgetlek. Nem akarlak kihuzni belole, mert milyen jo lenne most azt gondolni, hogy azzal jot teszek neked, hiszen nem szenvednel tovabb. Nem. Vallalom veled a fajdalmat, lepek tovabb, segitek abban, hogy fejlodj, hogy valamivel tobb legyel, hogy kozelebb kerulj ahhoz a lenyhez, aki te vagy. ... Ezen a modon meg nem tanultunk meg szeretni."


- Dr. Kigyos Eva -